Diána ismét a koszos kiskocsmában állt szemben a megint ittas és még mindig nagy hasú pultossal. Ismét Incét kereste. A pultos most csak annyit kérdezett tőle:
- Iszik valamit, amíg idehívom?
- Csak egy szódát. Bor nélkül és tiszta pohárban.
Diána négy napja nem mozdult ki otthonról. Jórészt csak feküdt az ágyában hanyatt, és a plafont bámulta. Tervet szőtt, amihez Incére is szüksége volt.
Régi barátja vele szemben ült le. Balkezével az asztalra könyökölt, lezserül öklére támasztotta az állát.
- Nem tudom nem észrevenni, hogy mostanában kitüntetsz a figyelmeddel. Annak idején abban maradtunk, hogy kerüljük egymást, most meg rövid időn belül másodszor keresel meg. Csak nem járni akarsz megint velem?
- Bocs, de ki kell, hogy ábrándítsalak. Más miatt van szükségem rád.
- Sejtettem - mondta Ince tréfásan csalódást színlelve, félrehúzva a száját.
- Van egy tervem, amihez igazán nehézfiúk kellenek. Érted, olyanok, akik nem túl finnyásak, és ölnek puszta kézzel, ha kell.
- Hű, téged aztán jól felbosszanthatott valaki.
- Ez így van. Olyan valakire van szükségem, akinek elszámolnivalója van a titánokkal. Ismersz ilyet?
- Asszem. Eszembe jutott valaki, de a fickó, hogy is mondjam, nem a veszélytelen kategória, ha érted.
- Nyilvánvaló, hogy egy kőkemény bűnözőre gondoltam, nem egy elvarázsolt értelmiségire.
- Én meg nem egy piti bandafőnökről beszélek. Akire én gondolok, van akkora kaliber, hogy talán hírből ismered is. Annyit tudok róla, hogy az egyik fontos emberét az űrállomáson tartják fogva.
- Én segítek neki, ha ő is nekem. Hozz össze vele!
- Te tudod, mire vállalkozol, de szólok előre, hogy ennek az arcnak nincs humorérzéke. Ha nem jön be neki a terved, helyben eltemet. Kell egy pár nap, míg levajazok neked egy talit vele.
- Addig is, gyere el velem Gero Vratalhoz! Őrá is szükség van a tervemhez, és jó lenne, ha ott lennél, a nyomaték kedvéért.
- Most azonnal?
- Aha. Szeretném még az üzletében találni.
Megint zárás után néhány perccel értek Gero Vratal fodrászüzletéhez. Diána előbb benézett a kirakat ablakán, hogy ellenőrizze, van-e még valaki a helyiségben, de senkit sem látott, így bekopogott.
Ince hátrébb húzódott, hogy Gero csak Diánát lássa, majd ajtóstól tolta be a titánt az üzletébe, egy székbe nyomta, és a háta mögé állt a vállán felejtve mindkét kezét. Diána határozott mozdulattal a háttámlájánál fogva egy másik széket tett Gero Vratal elé, és lezserül fordítva ülve a székre, karját hanyagul átvetve a széktámlán egészen a titán arcába hajolt. Igyekezett a tekintetét megkeményíteni.
- Még egy kis haladékot kérek, Ince, esküszöm, pár nap, és mindent visszafizetek neked - szólalt meg váratlanul Gero hátrafelé pislogva némi ijedtséggel a szemében.
- Most nem a pénzért jöttünk - nyugtatta meg Ince - Diána, mondd el neki!
- Gero, nagy dobásra készülök. Kockázatos akció lesz, ezért tudnom kell, hogy számíthatok-e rád. Tönkre akarom tenni Drakun kommunikációs gépét. A te dolgod az lenne, hogy észrevétlenül feljuttasd az embereimet az űrállomásra. Neked is velük kell menned, mert kell valaki, aki ért a transzportálóhoz. Szóval, most ideje színt vallanod. Ki vagy te tulajdonképpen: a mi emberünk vagy Drakun kéme?
- Elmondom a szín tiszta igazat, esküszöm, de előtte nekem is tudnom kell valamit: a titánoknak akarsz ártani vagy csak Lor Drakunnak?
- Ha minden jól megy, nem fog senki megsérülni. Csak azt akarom, hogy Drakunnak le kelljen állnia az emberkísérletekkel, és a gépét újra kelljen építtetnie. Így időt nyerek én is, és mi mind, valamennyien. Azt mondtad, te sem akarod, hogy kapcsolatba lépjen a világoddal.
- Ez így van, már nem akarom. Az igazság az, hogy eredetileg valóban Drakun küldött a Földre. Még most is azt hiszi, hogy neki dolgozom, bár talán gyanakszik, hiszen sosem bízott senkiben. Igaz az is, hogy kapcsolatban vagyok az űrállomással, sőt, vannak ott olyanok, akik Drakun háta mögött látnak el információkkal. Az utóbbi időben viszont olyan híreket kaptam, amik aggodalmat keltettek bennem. Most részletekbe nem mennék bele, de a jelek határozottan arra utalnak, hogy Drakun egyáltalán nem akar visszatérni a mi világunkba. Élvezi a hatalmat, amit itt szerzett magának, és ez már nekünk, titánoknak sem jó, nekem pláne nem. Én nem óhajtok egy diktátort szolgálni, viszont szeretnék hazamenni, mert nem szívesen élném le hátralevő éveimet fodrászként. Ezt te, Diána biztosan megérted. Szóval, mit kell tennem?
- Úgy hat embert kell az űrállomásra csempészni Drakun tudósítói között az egyik sajtótájékoztatója előtt, plusz neked is fel kell velük menned. Ehhez hamis személyi kódokra lesz szükség, és arra, hogy te épségben visszajuttasd őket az akció után a Földre. Menni fog?
Gero Vratal bólintott.
- Ja, és még valami. Ha már ott vagyunk, kiszabadítjuk a foglyokat is. Ki kell kapcsolnod az erőtereket. Ez gondot okozna neked?
- Mármint etikai vagy technikai szempontból?
- Mindkét értelemben.
- Nem. Mindkettővel megbirkózom.
Diána felállt, hogy távozzon, de az ajtóból még visszafordult:
- A terv részletei ne érdekeljenek. Amit nem tudsz, nem fáj.
