A titánok kora

A Föld országai globális gazdasági válságtól szenvednek, amikor egy magát titánnak nevező idegen faj érkezik a világűrből. A titán katonák átveszik az irányítást a bolygó fölött, és felsőbbrendűségükre hivatkozva megfosztják az embereket minden önrendelkezési joguktól. A politikai vezetők hamar megalkusznak a titánokkal, a civil ellenállás is elbukik. Diána, egy tehetséges, de bajkeverő hírében álló újságírónő azonban csak látszólag adja fel a küzdelmet, társaival készül valamire, és a titánok sok titkára fényt derít. Ez az első blogregényem, remélem, szívesen olvassátok majd. Kérlek benneteket, hogy hozzászólásokkal segítsetek, és ötletekkel, kérdések felvetésével vegyetek részt ti is a történet alakításában.

Blogregény ajánló

Blogregény.com: Itt olvashatod és alakíthatod a weben kialakuló sci-fi regényt, a Láncvilágot

Friss topikok

  • Kovács Andrea: Kedves Olvasók! Újabb résszel bővült a blogregény. Eszerint már olvasható a 27. rész: A múlt árn... (2010.05.16. 12:55) Üzenet - ÚJ! - 27. rész
  • Wyr: Nagyon jól halad a történet, már várom a 23. részt. Amúgy nagyszerű eddig. (2010.02.15. 14:29) 22. rész: Pusztuljatok!
  • Wyr: Nagyon jól alakul, de ezt te is tudod. :) (2009.10.02. 15:31) 16. rész: A másik nem
  • Wyr: Egyre jobban tetszik. Az nagyon jó, hogy kezd kialakulni a főbb szereplők jelleme. Egyre árnyaltab... (2009.09.15. 11:24) 15. rész: Zsarolás
  • Kovács Andrea: Kedves Olvasók! Megfordítottam a sorrendet az újonnan bekapcsolódó olvasók kedvéért, ezért az új ... (2009.09.10. 18:03) 14. rész: Még egy kis intrika

27. rész: A múlt árnyai

Kovács Andrea 2009.07.30. 17:24

Lor Drakun az iratkupac tetejére tette az utolsó katona aktáját is, majd fáradtan hátradőlt székében. Alaposan átnézte az űrállomásra vezényelt mind az ötszáz önkéntes előéletét, ajánlóleveleit, végül csak kilenc embert utasított vissza. Kolja nem volt közöttük.

 

A több órányi ülőmunka után úgy érezte, jót tenne neki egy kis felfrissülés, ezért az irodájából egyenesen az egyik gyorslifthez ment. A lift hosszú percekig egyenesen vitte őt, majd huszonegy emeletet lefelé. Az űrállomásnak azon a részén haladt át, amely teljesen lakatlan volt, jóval több lakóra tervezték ugyanis, mint ahányan most rajta tartózkodtak. Itt helyezkedett el viszont az állomás oxigénellátója, ami több ezer négyzetméternyi, különféle földi növényekkel teleültetett melegházi dzsungel volt. Lor Drakun gyakran járt ide, ha egyedül akart sétálni egyet a fák között. Kedvenc harci gyakorlatait is itt szerette végezni, a természetnek ebben a mesterségesen létrehozott, de mégis valóságos kis darabkájában. Ritkán zavarták meg itt, a karbantartókon kívül szinte senki se lépett be ide, a többi titán ugyanis nemigen kedvelte a párás, fülledt környezetet.

Ezen a helyen gyakran eltűnődött azon, amin a bolygóján nem volt szabad: a fajának múltján, amelynek minden nyomát megsemmisítette a kormányzat, és amiről csak a vének meséltek legendákat, de csak suttogva és titokban. Lor Drakun sohasem kételkedett ugyan abban, hogy a kormánynak igaza van: a múltuk kutatása nem vezet sehová, csakis a jövőre kell koncentrálni, de a kíváncsiságot sohasem tudta teljesen elfojtani magában, és mostanra elég hatalma volt, sőt lehetősége is nyílt arra, hogy kielégítse azt. 

A fák ágai fölé hajoltak a szervizúton, amin végig haladt. Néhol az ágak olyan alacsonyan voltak, hogy le kellett húznia a fejét, máshol pedig az útról kellett a lábával óvatosan félretolnia a túlburjánzó növényeket, hogy tovább mehessen.

Kettős érzés kavargott benne, és ez nem hagyta nyugodni. Egyfelől bizonyítva látta saját fajának értelmi fölényét, a kormányzata igazát abban, hogy a múltat jobb nem bolygatni, hiszen az emberek népei között annyi ellenségeskedést, háborút okozott a múlt felhánytorgatása. Azt hiszik, hogy a történelmük megismerése a hasznukra válik, pedig semmit sem tanulnak belőle, újra elkövetik ugyanazokat a hibákat, mert ilyen a természetük. Mégis megszállottan kutatják, honnan jöttek, kik voltak az elődeik, még akkor is, ha a válasz nem éppen az, amit tudni akartak, és ez az, ami elgondolkodtatta a titánok vezérét. A tudás hatalom, és arra gondolt, mekkora hatalommal bírhat az, aki megtudja, honnan származnak a titánok, és képes ezt az információt a saját hasznára fordítani. Erről eszébe jutott, hogy beszélnie kell valakivel, akire nem jutott ideje a katonák aktái miatt, pedig az illető azt üzente neki, hogy valami fontosat fedezett fel.

Sietve indult vissza az irodájába, közben odaszólt a biztonságára vigyázó titán őrnek:

- Hívassa fel az űrállomásra most azonnal Kempelen doktort! Az irodámban várom.

Lor Drakun annak idején, amikor rávette a doktort, hogy árulja el, hol rejtőzött el Tarasz és Diána, egy visszautasíthatatlan ajánlatot is tett a számára: felkínált neki egy teljesen felszerelt labort, és felkérte, hogy folytassa a munkát a titán és az emberi DNS közötti hasonlóságok kutatásában.

Kempelen doktor az izgatottságtól csaknem ajtóstól rontott a titán vezér irodájába, és rögtön a tárgyra próbált térni, de mielőtt megszólalhatott volna, Lor Drakun megelőzte:

- Nos, halljam, mire jutott? Talált magyarázatot a DNS-beli egyezésekre?

- Ahhoz túl kevés az információ. Szükségem lenne az ön bolygójáról származó más élőlények DNS-eire is.

- Tudja, hogy azzal nem szolgálhatok. Még egy baktériummal sem. Biztonsági okból az egész személyzet teljes fertőtlenítésen esett át az indulás előtt. Maga, mint genetikus pontosan tudja, milyen kockázatokkal járt volna behurcolni a Földre egy idegen vírust, vagy bármilyen olyan élő organizmust, amely nem honos a bolygón, és nincs itt természetes ellensége. Jusson eszébe Ausztrália esete a nyulakkal.

- E nélkül viszont beláthatja, hogy sokra nem megyek. Nem tudom igazolni azt, hogy a titánok a saját bolygójukon fejlődtek ki, ahogy mi, emberek a Földön, vagy máshol.

- Ezt a kérdést megoldjuk, ha sikerül kapcsolatot teremtenünk az otthonukkal. De kapott tőlem DNS-mintát több tucatnyi titántól. Ezekből semmi következtetést sem tudott levonni? Mi hát az a fene nagy felfedezése?

- Rögtön rá akartam térni. Épp a kapcsolatfelvétellel van összefüggésben. Lehet, hogy sikerült megtalálnom az okát annak, miért képes Diána kapcsolatba lépni a maga világával, míg más emberek nem.

- Hmm. Érdeklődve hallgatom.

- Első alkalommal, csak a DNS-egyezést állapítottam meg százalékosan. Mintának a Diána által szerzett titán hajhagymát használtam, amit éppen Diána DNS-ével vetettem össze, mert kéznél volt. Később azonban eszembe ötlött egy gondolat, és a gének közötti egyezéseket is megnéztem. Összehasonlítottam más titán és emberi mintákkal, és arra a felfedezésre jutottam, hogy egy adott gén megtalálható a titánokban és Diánában, de nem volt a többi emberi mintában.

- És ez mit jelent?

- Nem biztos, de lehetséges, hogy éppen ez a gén a kapocs a két faj között. Magyarázatot egyelőre nem tudok adni a génegyezésre. Lehet ez valamiféle közös ősgén, ez esetben azt bizonyítaná, hogy ugyanazon ősöktől származunk. Az is lehet, hogy volt korábban is átjáró a világaink között, így került a gén néhány emberi egyedbe. A lényeg viszont nem ez, hanem az, hogy ennek tudatában a kommunikációs gépével nem kell emberek százaiból zöldséget csinálnia, hanem csak azokat kell megkeresnünk, akik rendelkeznek ezzel a génnel, mert ők potenciálisan képesek lehetnek a kommunikációra. Persze, ez nem száz százalék, a tudományunk egyelőre nem áll azon a fokon, hogy minden gén funkcióját pontosan meg tudja határozni.

- Ez jó hír mindenesetre, mert a gépünk még jó darabig nem fog működni. A támadók olyan alkatrészeket vittek el belőle, amelyeket igen nehezen tudunk pótolni, jól tudták, mit csinálnak. Szóval, mostanában zöldség nem lesz egy emberből sem. Egyébként Diána a gép nélkül is tudott kapcsolatot létesíteni a világunkkal, szóval a gép benne nem tenne kárt, csak azért kell rákötnünk, hogy ellenőrizzük a kommunikációt.

- Ahogy mondtam, a felfedezésem azért nagyszerű, mert minden bizonnyal akadnak még a Földön olyanok, akik hordozzák ezt a titán gént, szóval, felhagyhat Diána üldözésével, mert idővel találunk más alkalmas egyedeket is, akik ráadásul bizonyosan készek lesznek az együttműködésre.

- Idővel? És mennyivel? Diánát hamar megtaláljuk, erre mérget vehet. Azért kutasson tovább, szükség lehet más alternatívákra. Másrészt jó lenne tudni, hogy a földi lakosság hány százaléka hordozza a gént, az is jelentene valamit.

- Maximálisan igaza van! Amint újabb génegyezésre bukkanok, azonnal jelentkezem.

- Ne feledje, a lehető legnagyobb diszkrécióval járjon el az ügyben! Sem titán, sem ember nem tudhatja, min dolgozunk.     

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://titanok-sci-fi.blog.hu/api/trackback/id/tr202006875

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.